A péntek esti díjátadó gálán Áder János köztársasági elnök, számos miniszter, valamint korábbi Prima-, illetve Prima Primissima-díjas tudós, művész, sportoló és közéleti személyiség ünnepelte a 2019-es díjazottakat, köztük a Napsugár Alapítványt és gyermeklapot. A tévéközvetítésnek, híreknek, beharangozóknak köszönhetően nemcsak péntek este, hanem hetek óta rajtunk a világ magyarságának szeme.

Óriási megtiszteltetés ez, munkánk, eredményeink elismerése, mely megerősít céljainkban, és szárnyakat ad a folytatáshoz.

A Művészetek Palotájának ragyogó színpadán állva nézegettem széltében-hosszában a pompás teret: vajon elfér itt a Napsugár? Hiszen a rangos kitüntetést egyedül, de nem a magam nevében vettem át.

Gondolatban magam mellé szólítottam mindössze hat fős kis csapatunkat, a Napsugár belső munkatársait, kemény magját.

Szólítottam több, mint száz nagyszerű alkotót, írót, költőt, képzőművészt, az alapítókat és a mostaniakat, akik 1957-től máig biztosítják a Napsugár irodalmi, esztétikai minőségét, rangját.

Szólítottam ezernyi tanítót, óvónőt, akik munkatársaink, szövetségeseink, igaz barátaink.

Magam mellé hívtam a gyermekeket, olvasóinkat, akik ma 26 ezren vannak, de akiknek száma a 62 év alatt legkevesebb egy millióra becsülhető.

Ez hát a Napsugár! S ha már ilyen szépen összegyűltünk, hadd köszönjük meg együtt a bizalmat annak, aki e rangos díjra jelölt minket, a Prima Primissima Kuratóriumának, hogy a 700 jelölt közül kiválasztott, és mindazoknak, akik velünk örültek, nekünk szurkoltak, szeretetükkel, imáikkal, szavazataikkal emeltek, erősítettek.

Bíztunk a sikerben, mert Petőfivel valljuk: A jó ügynek végül győzni kell! A Napsugár jó ügyet szolgál.

Megtisztel a Prima-díj, hiszen az elsők közé, a nemzet legjobbjai közé emel bennünket, de nem célállomás: nem a díjért és nem a díjig dolgoztunk.

Feladatunk van. A Teremtő két csodát bízott ránk: világot rendező és megtartó magyar nyelvünket és a gyermekben megtestesülő jövőt.

E két csodát most mi vigyázzuk. Leheletünkkel állunk strázsát. (Márai nyomán)

Köszönjük a Jóistennek e feladatot és mindenkinek, aki mellettünk áll a teljesítésében.

Zsigmond Emese főszerkesztő

Kolozsvár, 2019. december 8-án