IV. NAPSUGÁR ÖTTUSA BAJNOKSÁG
III. osztályos tanulók sportvetélkedője

1. ügyességi akadálypálya
2. célba dobás
3. helyből távolugrás
4. egyensúlyozás
5. váltófutás

IV. NAPSUGÁR ÖTTUSA BAJNOKSÁG
III. osztályos tanulók sportvetélkedője

1. ügyességi akadálypálya
2. célba dobás
3. helyből távolugrás
4. egyensúlyozás
5. váltófutás

1. Ügyességi akadálypálya
   A próbában mind a 4 versenyző részt vesz.
   Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött állnak oszlopsorban (egymás háta mögött).
   Az akadálypálya feladatai sorrendben:
   
   • labdavezetés (kosárlabda) bóják (5 db.) megkerülésével, labda letevése egy kijelölt helyre;
   • bukfenc előre guggolásból guggolásba szivacsszőnyegen (matracon);
   • tornapadon a test előremozdítása a karok egyidejű vagy váltakozó húzásával;
   • labda (kislabda, teniszlabda) áthelyezése egyik hullahopp karikából a másikba, melyek körülbelül 1,5 méterre helyezkednek el egymástól, majd visszafordulás;
   • szaladás, az első mozzanat végén letett labdát felvéve visszaérkezés a rajtvonalra.
   Az akadálypályán egyidejűleg a csapatból csak egy tanuló tartózkodik, aki visszaérve a kiinduló vonalhoz labdaátadással indítja a társát. A feladat akkor ér véget, amikor mind a négy gyerek megküzdött az akadálypálya nehézségeivel.
   A legrövidebb idő alatt teljesítő csapat kapja a maximális pontszámot.
   
   
2. Célba dobás
   Egy tanuló (az 1.) képviseli a csapatot.
   3 részből áll:
   
   • a talajra húzott vonal mögül jobb (bal) térdelőállásból vagy guggolásból 4-5 méter távolságra lévő 3 kis bója eltalálása teniszlabdával, max. 3 dobásból,
   • a talajra húzott vonal mögül álló helyzetből 4-5 méter távolságra lévő, emelvényre helyezett 3 kis bója eltalálása teniszlabdával, max. 3 dobásból,
   • a talajra húzott vonal mögül egy felfüggesztett hullahopp karikán át kell dobni 4 röplabdát. A hullahopp karika, a dobóvonaltól 2-3 méter távolságra és a földtől 1,5 méter magasságban helyezkedik el (csüng).
   Ahány bóját sikerült ledönteni, illetve ahány labdát sikerült a hullahopp karikán áthajítani, annyi pontot kap a csapat. A feladatban maximum 10 pontot lehet elérni.
   
   
3. Helyből távolugrás
   A csapatot két versenyző (a 2. és a 3.) képviseli, mindkettőjük jobbik eredményét összeadva kapjuk meg a próba végeredményét.
   A versenyző nekifutás nélkül, a talajra húzott kiinduló vonal mögött áll, lendületszerzés (lábujjhegyre emelkedés, karlendítés magas tartásba, majd térdhajlítás illetve karlendítés hátra) után páros lábbal rugaszkodik el, és páros lábbal ér talajt.
   A kiinduló vonaltól a talajon hagyott utolsó nyomig mért távolságot mérjük.
   Minden versenyző kétszer ugrik egymás után. A két ugrás közül a jobbikat vesszük figyelembe.
   A vetélkedő legnagyobb ugrása kapja a maximális pontszámot.
   
   
4. Egyensúlyozás
   Egy tanuló (a 4.) képviseli a csapatot.
   3 részből áll:
   
   • végighaladás egy tornapad ülőlapján;
   • végigegyensúlyozni egy felfordított tornapad rúdján, majd átlépni egy ugyancsak felfordított tornapadra, amely 90 fokos szögben van elhelyezve az előzőhöz képest, és ezen is végiglépkedni;
   • egy normál helyzetben lévő tornapad jobb (vagy bal) oldaláról indulva, felugrás a tornapadra mindkét lábbal egyszerre, leugrás a túlsó oldalon. Folyamatos fel- és leugrással végighaladni a padon. Vagy terpeszállás a normál helyzetben lévő pad fölött. Felugrás a padra egyszerre mindkét lábbal, majd újból leugrás terpeszbe. Folyamatos le- és felugrással végighaladni a padon
   A próba végrehajtása időre történik. A legrövidebb idő alatt teljesítő versenyző, illetve csapata kapja a maximális pontszámot.
   
   
5. Váltófutás
   A próbában mind a 4 versenyző részt vesz.
   A váltóeszköz egy 20 cm hosszúságú bot (pl. seprűnyél).
   A versenyzők a rajtvonal mögött helyezkednek el oszlopsorban (egymás háta mögött). A táv hossza 15-20 méter, meg kell kerülni egy bóját, majd visszaszaladás a csapathoz. A váltás a bot átadásával történik. A versenyzők a rajtvonal mögött, kinyújtott karral várják a botot, és csak annak átvétele után indulhatnak.
   A feladat akkor ér véget, amikor mind a 4 versenyző lefutotta a távot, és a bot visszakerült az első számú futó kezébe, aki magasra emeli azt.
   A legrövidebb idő alatt teljesítő csapat kapja a maximális pontszámot.
   
   

Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny

Kriza János Országos Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny

Aranytoll

• elektronikus levél: tunykat@yahoo.com
• telefon: 0745-582457
• skype: tunyogi kati (rogeriusz)
• postacím: Oradea, 410372 Aleea Rogerius, Nr. 10. Bl. E2, Sc A, Apt. 15

• Arad megye: Kiss Anna
• Beszterce-Naszód megye: Mátyás Ildikó
• Bihar megye: Tunyogi Katalin
• Brassó megye: Szász Edit
• Bukarest: Gyárfás Enikő
• Fehér megye: Tomai Gyöngyi
• Hargita megye: Göllner Enikő
• Hunyad megye: Újfalvi Anna Mária
• Kolozs megye: Batiz Elly
• Kovászna megye: Mátyás Imola
• Maros megye: Marton Irénke
• Máramaros megye: Czompa Mónika
• Szatmár megye: Román Melinda
• Szeben megye: Tódor Nyárádi Zsuzsa
• Szilágy megye: Orbán Anikó
• Temes megye: Tasi Ottilia

MESÉK SZÁRNYÁN – XV. MESEVETÉLKEDŐ

XIV. KURUTTY vetélkedő

• Első díj: tengerparti táborozás a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával
• Második díj: Napsugártábor Illyefalván a Napsugár támogatásával
• Harmadik és negyedik díj: Gyermeknapok Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával
• További díjak: emléklap, sok-sok könyv, folyóirat és ajándék

1. Körzeti szakasz: 2012. március 3.
2. Megyei szakasz: 2012. április 28.
3. Országos szakasz: 2012. május 18–20. Arad

• Egy szabadon választott Kányádi Sándor vers, vagy egy szabadon választott László Noémi illetve Kovács András–Ferenc vers előadása
• Tiszta, helyes beszéd
• Előadásmód (gesztusok nélkül)
• A levegővel való helyes gazdálkodás
• Szöveghűség
• A gyerek személyiségéhez, korához illő vers választása
• A verseny ideje alatti megfelelő magatartás
• A szavaló öltözete erősítheti a hatást

Őseinkről, hőseinkről ősi szavaink segítségével

• Újra felfedeztetni kicsikkel és nagyokkal a regéket, mondákat, mint nyelvi és történelmi hagyományaink nélkülözhetetlen kincseit.
• Felfedeztetni a bennük rejlő nyelvi ősvagyont: ősi szavainkat, a történelmi igazságokat, a történelmi személyiségeket, történelmi helyeket.
• Ismerjék meg a gyerekek a népi nyelv alkotó erejét.
• Mondják el másoknak is az elolvasott mondákat és merjenek kérdezni, ha valami számukra nem elég világos.
• Vegye észre minden mesélő, hogy a nyelvnek mindenre van szava, neki magának csak arra, amit birtokol, tehát akarjon.
• A gyakori, hangos, tiszta, összefüggő, értelmes beszéd szorgalmazása.
• Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna, hogy a mondák olvasása megalapozza történelmi szókincsünket, történelmi kultúránkat, alapja és kiteljesítője lehet a történelem tanulásának, segít eligazodni mindennapjainkban és újraalkotni képzeletünkben a régmúlt időket.

1. Tiszta forrásból! Tehát csak magyar népmonda vagy rege
2. Tiszta, szép, helyes beszéd
   
   • Egy tartalmilag összefüggő szövegrészt (gondolati egységet) egy levegővétellel mondjon el.
   • Ne válassza el a szószerkezeteket, érezze azok összetartozását.
   • Érzékelje, érzékeltesse a hangok időtartamát.
   • Ügyeljen a tiszta, szép, helyes kiejtésre.
   • Hangtani jelenségeket (hasonulást stb.) kiejtésben tudja alkalmazni.
   • Használja bátran az előforduló ősi szavakat vagy az előforduló régies kifejezéseket, de a népnyelv szavait is.
3. Az előadás módja
   
   • megfelelő hangmagasság
   • a hang árnyalása
   • a mondat dallamának és hanglejtésének tiszteletben tartása
   • átélés, érzelmi hatás, arcmimika összhangja
4. A levegővel való gazdálkodás
   
   • helyes légzés
   • elegendő levegője legyen egy összefüggő szövegrész elmondásához.
5. A mesélés időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.
6. A mondát, regét mondó öltözete erősítheti a hatást.

• Szakács Judit (Marosvásárhely, Dacia Gimnázium)
  szakacsjudit@yahoo.com, tel. 0744-159-118
  
  
• Molnár Hajnal (Marosvásárhely, 2-es sz. Általános Iskola)
  mohajnal@yahoo.com, tel.0752-373-262