SAKK-FALAT – ÁPRILIS

MÜLLER KATI és MÜLLER TIBOR rovata

Kempelen Farkas XVIII. századi sakk-automatája

Több mint 250 évvel ezelőtt Mária Terézia királynő bécsi udvarába érkezett az akkor már ismert feltaláló, a magyar Kempelen Farkas, hogy legújabb találmányát bemutassa. Egy íróasztalból és a mögötte ülő, fából faragott emberfigurából állt a szerkezet. Az alak vonásai, ruhadarabjai török származásra utaltak, készítője úgy nevezte: a Török.

A fából készült alak magabiztosan mozgatta fejét, bal karját és kezét, ráadásul a legtapasztaltabb ellenfelet is legyőzte sakkban. A bécsi főurak sorra ültek a Törökkel szemben, s egyik csalódottabban állt fel, mint a másik, miután a gépezet legelszántabb erőfeszítéseik ellenére is mattot adott neki. A Török magabiztosan ragadta meg és tette új helyre a figurákat, a szabálytalan lépéseket észrevette, majd kijavította, mosolygott, ha nyerésre állt, kétszer bólintott, ha az ellenfél királynőjét, háromszor, ha királyát támadta meg.

Működésének rejtélyeit Kempelen Farkas minden bemutató előtt feltárta a közönségnek. Az íróasztalnak számos ajtócskája, fiókja és szekrénye volt, Farkas pedig mindegyiket gondosan kinyitotta, feltárva a fogaskerekek és csavarok bonyolult rendszerét, a gép zsenialitása zálogát. Egyes korabeli nemesek nem voltak hajlandóak a sakk-automata közelében tartózkodni, azt hitték, földöntúli erő mozgatja a faember karját. A Török hamarosan világhírű lett. Európa sok városában aratott győzelmet a helyi nagymesterek fölött, és ritkán szenvedett vereséget. Bonaparte Napóleon francia császár először csalni próbált. Amikor ezt a gép jelezte, a császár leseperte a bábukat a tábláról, és dühösen elvonult. A Török csak mosolygott, s várta következő áldozatát.

Hogy mi volt a Török titka? Nem rossz szellemek és nem is fogaskerekek. A Törökben sokkal nagyobb csoda bújt meg: egy ember. Kempelen megkereste korának leghajlékonyabb, legügyesebb sakkmestereit, és úgy rejtette el őket az íróasztalban, hogy bármilyen szögből, bármilyen tüzetesen bámulták a megfigyelők, nem fedezték fel a bent ülőt. A sakkmester, akiről ma sem tudjuk, ki volt, kuckójában karokkal és különböző gombokkal irányította a gépezetet, és gyertyavilágnál, egy kisebb sakktáblán figyelte a fölötte zajló mérkőzést.

A titkot senki sem ismerte. Amerikában és Európában sok mérnök, tudós, csaló és sakkjátékos próbálta utánozni, megfejteni Kempelen gépezetét. Az eredeti Török egy tűzvészben elveszett. Titkát három évvel később, 1857-ben egy újságíró fejtette meg.

Napjainkban már valódi számítógépek győzedelmeskednek az emberiség legjobb játékosain, de mindegyik világverő automata ősapja Kempelen Farkas varázslatos Törökje.