Vissza a nyitóoldalra
 
 
 
e-mail
e-mail
Honlaptérkép Videócsatornánk Kövess minket a Facebook-on
Szezám, nyílj ki!  Szezám, zárulj!

Mátyás király

MÁTYÁS

Fadrusz János szobra Kolozsváron,
Kozelka Tivadar felvétele

 2008-ban ün­ne­pel­tük Má­tyás ki­rállyá vá­lasz­tá­sá­nak 550. év­for­du­ló­ját. Leg­di­csőbb ki­rá­lyunk nem­csak igaz­sá­gos volt – mint sok-sok nép­mon­da re­gé­li –, ha­nem nagy­sze­rű had­ve­zér, bölcs ural­ko­dó és a mű­vé­szet, a tu­do­mány bő­ke­zű pár­to­ló­ja is.

Mátyás szülőháza A tö­rök­ve­rő hős, Hu­nya­di Já­nos és Szi­lá­gyi Er­zsé­bet má­so­dik gyer­me­ke, Má­tyás 1443. feb­ru­ár 24-én, Má­tyás nap­ján szü­le­tett Ko­lozs­vá­ron, 15 éves ko­rá­ban lé­pett Ma­gyar­or­szág trón­já­ra, 1490-ig ural­ko­dott.

Mátyás király, Fadrusz János alkotása 
 
 
 
 
 1902-ben szü­lő­vá­ro­sá­ban fel­a­vat­ták négy­sze­res élet­nagy­sá­gú lo­vas­szob­rát. Fad­rusz Já­nos al­kot­á­sa ma is Ko­lozs­vár büsz­ke­sé­ge. „Fe­je, arc­é­le nem sze­líd: fön­sé­ge­sen erős, im­pe­rá­to­ri. Ilyen test­tar­tá­sa is.” Ír­ja ró­la Ma­lo­nyay De­zső.

Mátyás pecsétje és aláírása
 
kút

 Mátyás pe­csét­je és alá­í­rá­sa. Tör­vé­nyei nem­csak a köz­né­pet, ha­nem a ne­me­se­ket is rend­re kö­te­lez­ték. Ezért volt oly nép­sze­rű a sze­gé­nyek kö­ré­ben, és tör­tek annyi­szor éle­té­re a fő­u­rak. Erős had­se­re­ge élén bel­ső és kül­ső el­len­sé­ge­it térd­re kény­sze­rí­tet­te.

Mátyás és második felesége,Beatrix nápolyi hercegnő
Mátyás és második felesége,
Beatrix nápolyi hercegnő

majolika

 
 
 Mátyás bu­dai és vi­seg­rá­di pa­lo­tá­ját kő­csip­ke, fres­kók, már­vány, zo­mánc és arany, drá­ga sző­nye­gek, kár­pi­tok, füg­gö­nyök dí­szí­tet­ték.
 
 A leg­jobb mű­vé­sze­ket, tu­dó­so­kat, mes­te­re­ket gyűj­töt­te ma­ga kö­ré.
 
 Kony­há­i­ban messze föl­dön hí­res sza­ká­csok, cuk­rá­szok sür­gö­lőd­tek. A le­gen­da sze­rint Má­tyás és Beatrix la­ko­dal­má­ra az olasz cuk­rá­szok mar­ci­pán sakk­táb­lát és fi­gu­rá­kat ké­szí­tet­tek.

 Mátyás ki­rály könyv­tá­ra a va­ti­ká­ni könyv­tár után a re­ne­szánsz­ko­ri Eu­ró­pa má­so­dik leg­na­gyobb könyv­gyűj­te­mé­nye volt. A Cor­vi­nák min­de­ni­ke va­gyont ért.
 A filo­zó­fi­ai, te­o­ló­gi­ai, tör­té­nel­mi, jo­gi, iro­dal­mi, föld­raj­zi, or­vo­si, épí­té­sze­ti köny­vek hű­en tük­röz­ték a re­ne­szánsz ko­rá­nak iro­dal­mi, tu­do­mán­yos és mű­vé­sze­ti éle­tét.
 A köny­vtár Má­tyás ha­lá­la után, a tö­rök hó­dolt­ság ide­jén szét­szó­ró­dott a vi­lág­ban. Ma 50 könyv­tár­ban össze­sen 216 Cor­vi­nát őriz­nek, ezek kö­zül mind­össze 53 ta­lál­ha­tó Ma­gyar­or­szá­gon.

 Benczúr Gyula fest­mé­nye mel­lé jól il­le­nek Vörös­marty Mihály Má­tyás­ról írott hí­res so­rai:
Benczúr Gyula festménye  „Fény nevére, áldás életére!”
 Fenn kiáltja minden hű ajak;
 Százszorozva visszazeng nevére
 A hegy és völgy és a zárt falak.

Jankovics Marcell rajza 
 Jankovics Marcell szel­le­mes raj­za sza­vak nél­kül me­sé­li el, mennyi­re sze­ret­te Má­tyás a tré­fát, a de­rűt, ho­gyan lec­kéz­tet­te meg a ha­mis­lel­kű ura­kat, ka­to­ná­kat, pa­po­kat, és mi­lyen büsz­kén vi­sel­te át­la­gos­nál na­gyobb or­rát.

Mátyás-mondák

Lengyel Dénes nyomán
Benczédi Székely István és Thuróczi János krónikája nyomán
Mátyusföldi népmonda nyomán
 
Zrínyi Miklós nyomán
Kóka Rozália nyomán
Népmonda
Népmonda